Tudomány Napja
2019. november 21. 10:00–11:45
Gábor Dénes Terem
10:00–10:15 Cserny László: Kvantum neurális hálózatok (Kvantum számítástechnika és a mesterséges intelligencia)
Napjaink gyakorlati számítástechnikai problémái (pl.: erősen számításigényes feladatok megoldása, nagy adathalmazok használata, infokommunikációs rendszerek működtetése) mellett, egyre fontosabb az intelligens eszközök, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás alkalmazásának kiterjesztése az élet minden területén. Mindez, egyre gyorsabban működő óriási számítási/feldolgozási kapacitást igényel, amelyet a hagyományos eszközök egyre kevésbé képesek kiszolgálni.
Ennek megoldását várjuk a kvantum informatika új eredményeitől Előadásomban a mesterséges intelligencia és a kvantum számítástechnika összekapcsolódását a kvantum neurális hálózatok megjelenésén keresztül mutatom be.
10:15–10:30 Bognár Géza: Alacsony költségvetésű drónok fejlesztése
Az 50–100 km hatósugarú légi felderítés, 1 kg-nál kisebb tömegű hasznos teher célba-juttatása sokkal olcsóbban és hatékonyabban lehetséges merevszárnyú drónok felhasználásával, mint más repülőeszközök alkalmazásával. A fenti feladatokon kívül ezeket az eszközöket eredményesen használhatják tüzérségi céltárgyként is. Az ilyen eszközök fejlesztése három fő szakterületen történik:
- A hordozóeszköz fejlesztése;
- Az irányító rendszer fejlesztése;
- Rendszerbe foglalás.
Az utóbbi 10 évben a GDF-en összesen 4 hordozóeszközt fejlesztettünk a SolidWorks 3D műszaki tervező szoftver alkalmazásával és szakértőként részt vettünk az irányító rendszerek fejlesztésében.
10:30–10:45 Vári-Kakas István: Internet of Things – tervezési kihívások
Az IoT alapú rendszerek rohamos elterjedése komoly kutatási munkát eredményezett az utóbbi évtizedben. A tervezőknek olyan kihívásokkal kellett szembesülniük, mint a megbízhatóság, biztonság, energiahatékonyság növelése. Ez az előadás a szolgaltatásbiztonsággal foglalkozik, hibatűrő megoldások alkalmazására és kiértékelésére tesz javaslatot.
10:45–11:00 Szünet
11:00–11:15 Nagy Elemér Károly — Dr. Nógrádi Judit: Egy látássérülteknek gépírást tanító Flash program problémái és közösségi portolása
A manonet.org-on található gépírást tanító programot több látássérülteket támogató szervezet is javasolja: a különlegessége az, hogy kimondja a gépelendő betűt. Mivel a program Flash alapú, ezért életciklusa végére ért. Az eredeti fejlesztője külföldön dolgozik, felhasználói igény viszont lenne a program portolására, továbbfejlesztésére. A kérdés az, hogy kvázi nulla költségkeretből, Pro Bono illetve közösségi kódolással hogyan valósítható ez meg?
11:15–11:30 Jarosievitz Beáta: Az oktatás hatékonyságának javítása 21. századi IKT-alapú oktatási eszközökkel
Jelenlegi kutatásom fő kérdése az, hogy IKT alapú oktatási eszközökkel, hogyan lehet az előadásokat színesíteni, vonzóbbá tenni a felsőoktatásban.
Elgondolkodtató, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel érhető el, hogy a hallgatók bejárjanak az órákra, motiváltabbak legyenek, az adott témáról kommunikáljanak.
További kutatási kérdés: hogyan lehet a hallgatókat rászoktatni a saját hordozható, illetve okos eszközök tudatos, konstruktív, használatára, valamint a közös együttműködésre („fordulj a társadhoz, oszd meg a tudásod”), néhány egyszerű mérés vagy kiértékelés elvégzésére.
Alkalmazott módszer
Célom elérése érdekében az IKT alapú oktatási eszközök használata mellett a hagyományos módszerekkel tartott előadásaimon az interaktív tanítási módszert, a „Peer instruction method” (Mazur, 1997, 2014) is alkalmazom. A hallgatók interaktív válaszadására az óráimon többféle, kész ingyenes programot használok. Emellett néhány játékos „gamification” alapuló anonim számonkérést is bevetek.
Az eredmények értelmezése
A Harvardon (USA) végzett kutatások, valamint a módszer gyakorlatban való alkalmazása alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a 21. század oktatása átalakul, reformkorát éli. Az oktatás hatékonyságának javítása a 21 századi IKT alapú oktatási eszközökkel jelentősen növelhető, ha tudatosan alkalmazzuk a megfelelő módszereket, ha a hallgatók képesek a kooperációra, és a társukhoz fordulva „Turn To Your Neighbor” (Schell, 2012) motiváltak az együtt gondolkodásra, a problémamegoldásra, valamint a Z nemzedék (Benedek, 2008) tagjaként jártasak az eszközök magas szintű használatában.
11:30–11:45 Horváth Endre: Sztereotípiák, kultúrsokk és kapcsolatteremtés az interkulturális üzleti kommunikációban
Kutatási téma: interkulturális üzleti kommunikáció. Kutatási kérdés: Melyek, illetve hogyan küzdhetők le a kulturális korlátok a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén? Hipotézisek: A kulturális dimenziók modelljének ismerete és alkalmazása növeli (1) a vállalatirányítás, (2) a tárgyalástechnika, (3) a közkapcsolatok, (4) a bemutatók, (5) a hirdetések, és (6) a HR sikerességét.